Topiknyitó: Törölt felhasználó 2010. 10. 06. 12:18

Timföldgyár (the waste products which often damage the environment should be properly treated, and u  

A veszélyes hulladékok tárolása az Ajka-i timföldgyár katasztrófájához hasonló eseményekhez vezethetnek.
Rendezés:
Hozzászólások oldalanként:
szivacs
szivacs 2010. 10. 13. 13:32
#70
szivacs
szivacs 2010. 10. 11. 12:00
#69
MSZ SzLenke, 2010, október 9 - 17:18 Országos hírek
A katasztrófával sújtott térségben élő, gazdálkodó és volt kistérségi tájgondnok koordinátor vagyok. Kérem, az alábbi írást ne tekintsék sem reklámnak vagy ügynöki tevékenységnek, a tanácstalan, elkeseredett, reményvesztett lakosság megnyugtatására és a katasztrófa sújtott területek regenerálására készülő embereknek szól elsősorban. Célom e levéllel, hogy minél többen tudjanak arról, hogy a jelenleg alkalmazott vegyi anyagok mellett létezik egy teljes körű, természetes, gyors és egyszerű megoldás a problémára. Sokszor a legegyszerűbb megoldást nem látjuk az orrunk előtt!

Létezik nagyon egyszerű és hatékony megoldás a területek újjáélesztésére természetes alapanyagú szerekkel. Ebben nyújt segítséget Dr. Csicsor János vegyész, aki által fejlesztett szert számos helyen alkalmazzák növénytermesztésben, növény- és állategészségügyi termékek előállításában, környezetvédelemben, az intenzív állattartásban, az állatgyógyászat és takarmányozás valamint humán egészségügyi termékek területén.

Devecser polgármesterével, Toldi Tamással és a katasztrófavédelem valamint megyei ÁNTSZ embereivel együttműködve a devecseri iszapöntött parkban végrehajtott kísérlet bizonyította, hogy a vörösiszappal szennyezett 13 pHjú talajkeverék fél óra alatt 7 pHra csökkent a Dudarittal beszórt területen. A felügyelt mintaterületen 5-15 cm között változott a vörösiszap vastagsága. A tegnapi (okt. 7.) kísérlet után, elkezdték a kertek és csatornák beszórását, hogy a patakba bemosott iszap tovább ne károsítson. A módszert remélhetőleg elterjedtebben is alkalmazni fogják, a gipszterítés helyett.

A világon egyedülállóan magas huminsav hatóanyagú természetes szer (nem vegyipari melléktermék) faszén és tőzeg alapanyagú, engedélyezett magyar termék (Dudarit) és az erősen sújtott katasztrófa helytől (Kolontár, Devecser, Somlóvásárhely) kb. 50 km-ről szállítható a szükséges mennyiségben. A mintaterületen elvégzett kísérlet alapján, számítások és becslés szerint 5 tonna/hektár mennyiségre lenne szükség az élőhely helyreállításához, a szakemberek az adatok pontosításán még dolgoznak. A fenti településeken érintett terület a becslések szerint 800 hektár.

A Torna, Marcal és Rába folyókon kiégett part menti területek és az élővizek állapota is helyrehozható ezzel a módszerrel. Az állatok és növények méregtelenítése oldható meg.

A huminsav hatóanyagú és koncentrált humusz tartalmú szert évente több ezer tonnányi mennyiségben exportálják Spanyolországba, Olaszországba, Egyiptomba, stb. silány, lepusztult talajok javítására. Az eredmények megdöbbentőek, az öntözött sivatagi homokos helyeken is jelentős a jó minőségű bőséges termés, ellenálló, egészséges növény. Magyarországon is alkalmazzák (elsősorban az állategészségügyben, takarmányozásban), de a gazdálkodók inkább a petrokémiai termékeket preferálják. A termék előnyös tulajdonságait nem sorolnám föl, mindössze azokat említeném amelyek jelen esetben figyelembe veendők:

- talaj pH pufferálása: a huminsavak ioncserélő képessége és redox kapacitása folytán extrém savas ill. lúgos körülményeket is képes pufferálni. A vörösiszap mintáknál perceken belül 13-ról 7 pH ra változik a kémhatás;
- a huminsavak a talajban, a növény- és állatvilágban, az emberben mindenütt természetesen is jelen vannak;
- megköti a nehézfémeket, növények számára felvehetetlen formájú vegyületeket kialakítva;
- a talaj és élőlények regenerálódását teszi lehetővé;
- olcsóbb, mint a műtrágya;
- 50 km-nél közelebbről szállítható a katasztrófával sújtott területre;
- természetes anyag révén könnyen és 100%-osan beépül a szervezetbe, természetbe;
- nincs mellékhatása;
- kis menyiségben is azonnal hatásos, szilárd (por és granulátum formában) és szuszpenzió formában, szórással és permetezéssel is teríthető;
- részletesebben itt: www.organit.hu ill. www.hymato.hu
-híradó: link

Kérem, amennyiben fontosnak találja jelen írást, továbbítsa.
Köszönettel, Takács Edvárd
link
joepappa
joepappa 2010. 10. 08. 15:38
Előzmény: #66  Törölt felhasználó
#68
gondolom az
Törölt felhasználó 2010. 10. 08. 15:37
#67
Megkérlek benneteket hogy , amennyiben van lehetőségetek akkor segítsetek a vörösiszap károsultakon, ezt könnyen meg is tehetitek ; csak az ISZAP szót kell elküldenetek a 1749-re és máris 200 forinttal megsegítettétek ezeket a szerencsétlen embereket.Akinek jól megy mostanában a börze az küldhet többet is.Soros Gyuri Pl.:1 Millio dollárt küldött.
Nektek csak egy sms-t kell küldeni
Köszönet : Kolontár és Devecser lakói nevében.

1749 ISZAP
Törölt felhasználó 2010. 10. 08. 15:32
Előzmény: #65  joepappa
#66
Miért ez a vörösiszap nem veszélyes-hulladék-lerakó?

link

Ha nem az, akkor miért nem oda tették?
joepappa
joepappa 2010. 10. 08. 12:09
Előzmény: #64  Törölt felhasználó
#65
veszélyes hulladék lerakóba
Törölt felhasználó 2010. 10. 08. 11:41
Előzmény: #61  exmnbs1
#64
és, ha elég a nehézfémmel teli szár, akkor a hamut hová teszik?

Azt nehogy valaki bemesélje, hogy a nehézfémek CO2-re és H2O-ra bomlanak.
tokos. 2010. 10. 07. 21:49
Előzmény: #62  exmnbs1
#63
link

Ez lehet, bár nem a sugárzása miatt, ha jól veszem ki az írásból, és nem is a nehézfémtartalma miatt. Mindössze nem állta ki az idő próbáját, ha jól veszem ki az írásból.
exmnbs1 2010. 10. 07. 21:34
Előzmény: #60  tokos.
#62
30-as években volt egy bauxitbeton nevű építőanyag, úgy 70 körül le kellett bontani az ilyen épületeket
exmnbs1 2010. 10. 07. 21:33
Előzmény: #60  tokos.
#61
reggel azt adták elő, hogy Szegeden fejlesztettek egy növényt, ami viszi fel a szárába a nehézfémet, lekaszálva elégethető
tokos. 2010. 10. 07. 21:27
Előzmény: #52  szivacs
#60
Érdekesek ezek a hírek.

A belinkelt cikkben az olvasható, hogy tartalmaz ólmot a vörös iszap. A ma esti híradóban viszont azt mondták, ha jól értettem, hogy nem találtak nehézfémeket. Nem teljesen tudni, hogy akkor most mi is van.

A sugárzás is érdekes dolog, sugároz, vagy nem? Állítólag sugároz. Erre ott egy nagy adag ember, a miniszterelnök, mindenféle védőfelszerelés nélkül.

Persze az is kérdéses, hogy mennyire sugároz, a közönséges salak többletsugárzása is könnyen kimérhető a háttérhez képest, mint ahogy egyes panellakókat is érhetne meglepetés, ha megmérnék a lakásukban a sugárzást.

Az egymásik kérdés, hogy ez káros-e.
watson
watson 2010. 10. 07. 21:14
Előzmény: #52  szivacs
#59
2010 100 leggazdagabb listáján:
21. Tolnay Lajos 23 mrd link
28. Petrusz Béla 16,5mrd link
28. Bakonyi Árpád és családja 16,5mrd link
szivacs
szivacs 2010. 10. 07. 18:33
#58
Ezt írjátok be google.maps-ba: Almásfüzitõ, Ságvári tér, Magyarország
link

"...a devecseri katasztrófa, bármennyire is komoly és tragikus, eltörpül az Almásfüzítő–Dunaalmás–Neszmély környéki vörös iszap tározó veszélyeihez képest. A rég bezárt Almásfüzítői Timföldgyár vörös iszap tározói mind a mai napig léteznek a Duna partján. A monodeponia – veszélyessége ellenére – azért létesült, hogy a bennük felhalmozott iszapból egy későbbi időben és fejlett technológiával kinyerjék a felhasználható fémeket és egyéb anyagokat.

A zöldek információi szerint az almásfüzítői VI-os tározóba az elmúlt évtizedben egy vállalkozás – hatósági engedély birtokában – különböző mérgező vegyi anyagokat tölt. Az így keletkező, az iszappal keveredő elegy igen mérgező, hatása megbecsülhetetlenül káros. A tározót csak a gátja választja el a folyótól. A problémát tovább növeli, hogy a Duna magas vízállásakor az áradó víz körbeveszi a tározót. Így a kimosódás, és az alámosás, amely meglazíthatja a tározó falait, beláthatatlan veszélyt jelent."
link
szivacs
szivacs 2010. 10. 07. 18:24
Előzmény: #56  Törölt felhasználó
#57
A szerbek már napok óta követelik a tájékoztatást a helyzetről, pedig az a Rábától még kb. 2 nap a Dunán.
Törölt felhasználó 2010. 10. 07. 18:18
Előzmény: #55  szivacs
#56
Sajnos ez nagyon is komoly!!!

Félő,hogy még a Balaton is szennyeződhet/szvsz
szivacs
szivacs 2010. 10. 07. 18:07
Előzmény: #54  Törölt felhasználó
#55
Figyeld meg a katasztrófa ürügyén "humorizálókat", amikor eléri Budapestet a nem veszélyes anyag. Fellendül az ásványvíz kereskedelem?
Mellesleg a Duna folyási sebessége kb. 8 km/óra.
MAL-védők lehet számolgatni.
Törölt felhasználó 2010. 10. 07. 17:47
Előzmény: #53  szivacs
#54
Halpusztulás jeleit észlelték katasztrófavédők a Duna főágán, a Rába torkolatánál csütörtök délután.
szivacs
szivacs 2010. 10. 07. 17:32
#53
Légtérzárat rendeltek el az iszapömlésben érintett két település, Devecser és Kolontár felett - közölte a HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zrt. kommunikációs vezetője csütörtökön az MTI-vel.

Fehér Imre elmondta, hogy a légtérzár vasárnap 22 óráig, 1500 méteres magasságig érvényes, az e fölötti légiforgalom engedélyezett.

A tiltott légteret csak a mentő- és kutatóegységek használhatják.
szivacs
szivacs 2010. 10. 07. 17:19
#52
A MAL tulajdonosai a leggazdagabb magyarok között 63 milliárd forint vagyonnal

"3 magyar milliárdos működteti az ajkai timföldgyárat, Bakonyi Árpád, Petrusz Béla és Tolnay LAjos. 30-30-40-%-os megoszlásban. Hármójuk összvagyona 63 milliárd forint."

"A tulajdonos a rákkeltő anyagokat is tartalmazó iszap kiömlésének másnapján közleményt adott ki, amelyben azt ígéri, hogy minden rendelkezésre álló eszközt mozgósít és minden tőle telhetőt meg fog tenni az illetékes hatóságokkal közösen annak érdekében, hogy az emberi tragédiák hatásait - amennyiben ez egyáltalán lehetséges - enyhítse."

link
Törölt felhasználó 2010. 10. 07. 16:23
Előzmény: #50  Törölt felhasználó
#51
Az állatok is szenvednek:

link

Törölt felhasználó 2010. 10. 07. 14:43
Előzmény: #49  watson
#50
A gyökerek a 60-as évek elejéig, a Magyar–szovjet timföld-alumínium egyezmény megkötéséig nyúlnak. Magyarország a nem túl jó minőségű magyar bauxitból timföldet gyártott, a Szovjetunió ebből alumíniumot. A munkamegosztás gyümölcseként a timföldgyártás veszélyes hulladéka, a vörös iszap nálunk maradt, akkori keleti szomszédunk pedig vízerőmű-zombik és savas esők formájában fizette meg a hadiiparhoz (is) nélkülözhetetlen alumínium előállításának környezeti költségeit.

link

A rendszerváltáskor a magyar alumíniumszektornak józan számítás szerint el kellett volna halnia. A bauxitunk továbbra is kis sűrűségű és drágán kitermelhető, az energia 1990 táján drasztikusan megdrágult, az alumínium ára leesett. Hogy az ágazat ma mégis létezik, az egyetlen „versenyképességi” tényezőnek, a hulladék-elhelyezés szabályozatlanságának köszönhető.
watson
watson 2010. 10. 07. 09:54
Előzmény: #47  Törölt felhasználó
#49
1995 tájékán privatizálták az aluminiumipart ahol többször nem találtak rá vevőt, éppen az ilyen problémák miatt, meghogy az aluminiumgyártáshoz rohadt sok energiára van szükség. Még a KGST-ben az oroszokhoz szállították a timföldet, hogy az Ural környékén vízerőművekből nyert energiával csináljanak belőle aluminiumot. Gondolom ez ma sincs máshogy.
A lényeg hogy akkor ezt magyar magánszemélyek mutyizták ki arra hivatkozással, hogy nincs rá vevő, és ezért fillérekért megszerezhették, aztán hopp ott lettek hirtelen a 100 leggazdagabb listáján. hogy most is ott vannak-e nemtom, de valószínű. De ha valóban számonkérik őket akkor talán nem sokáig.
Törölt felhasználó 2010. 10. 07. 09:53
Előzmény: #47  Törölt felhasználó
#48
A kazettákat folyamatosan építik: amíg az egyiket töltik, addig a következőnek már emelik a falait a munkagépek. Ez azonban környezeti szempontból korántsem számít fenntartható megoldásnak, inkább csak a probléma prolongálásának tekinthető, hiszen a következő nemzedékeknek előbb-utóbb kezdeniük kell majd a hulladékkal, amelyből óvatos becslés szerint is legalább 30 millió tonnányi van felhalmozva az országban, és ma is évi 600-800 ezer tonnányi képződik.

link
Törölt felhasználó 2010. 10. 07. 09:39
Előzmény: #46  Törölt felhasználó
#47
Törölt felhasználó 2010. 10. 07. 09:25
Előzmény: #18  watson
#46
Akkor ezek szerint mégis el lehetne tüntetni a vörösiszapot, ahelyett, hogy ilyen nagy mennyiségekben "örökre" tárolnák.

"mégis minek az előállítására lehetne fölhasználni alapanyagként ezt a salakot?"

"A timföldgyártás nagy mennyiségű mellékterméke, amely főleg vas-, alumínium-, szilícium- és nátrium-oxidot tartalmaz. Hasznos komponensei különféle eljárásokkal kivonhatók, de kísérleteznek más irányú hasznosításával is (pl. komposztálási adalék, kéntelenítési szorbens)."

Állítólag háromszor annyi volt belőle a tározóban, mint amekkorára tervezve volt a tározó.

Már 2003-ban jelezte a Levegő Munkacsoport, hogy tenni kéne valamit.

Állítólag a privatizációs szerződésben benne volt, hogy a vevőnek gondoskodnia kell a veszélyes hulladékokról.

Azt gondolom, hogy a privatizáció egy nagy tévedés volt. Veszélyes hulladékok képzódésével járó gyárat nem lenne szabad privatizálni, mert a veszélyes hulladékok kezeklése nem profitorientált alapokon kell megvalósuljon. Gondolok itt arra, ogy az új tulaj inkább zsebrevágta azt a pénzt amiből megoldhatta volna a veszélyes hulladék tárolását, vagy feldolgozását.
Törölt felhasználó 2010. 10. 06. 22:36
Előzmény: #44  Törölt felhasználó
#45
nem lesz kevés
Törölt felhasználó 2010. 10. 06. 22:35
Előzmény: #41  Törölt felhasználó
#44
Kérdés mekkora a "hefti"?- lehet ,hogy 1 kevés lesz....
Törölt felhasználó 2010. 10. 06. 22:31
Előzmény: #42  watson
#43
én jól fogok aludni
ez nincs ennyivel elintézve
watson
watson 2010. 10. 06. 22:30
Előzmény: #41  Törölt felhasználó
#42
fékezd már magad kispajtás!

vedd már észre hogy te nyomod az ocsmány szöveget egy ideje!
Egyetlen beszólásomért meg már elnézést kértem.
Aludj jól!
Törölt felhasználó 2010. 10. 06. 22:19
Előzmény: #39  watson
#41
"maximum @nyád poénkodott amikor nem nyelt le2
ez mindent elmond rólad "értékrendedről2 leki sötétségedről, az ilyen poén után minimum jár neked egy orrba vágás

Topik gazda

ardenk
5 4 4

aktív fórumozók


friss hírek További hírek