A jelenlegi adatok azonban nem támasztják alá a szocialisták optimizmusát. A közvélemény-kutatások a júniusi EP-választásoknál is rosszabb eredményeket prognosztizálnak. Számításaink szerint ebben a helyzetben nem zárható ki az sem, hogy az ország három-négy kisebb megyéjében, Vasban, Zalában, Tolnában, esetleg Nógrádban nem lesz a pártnak sem egyéni, sem listás mandátuma.
A legrosszabb pozícióból a Vas megyei jelöltek vágnak neki a kampánynak. A megyeszékhely, Szombathely ugyan a mai napig MSZP-s polgármester vezetése alatt áll, a közgyűlési többség azonban már rég áttolódott a jobboldalra. A párt Vasban hagyományosan rosszabbul teljesít az országos átlagnál, a 2006-os győztes országgyűlési választáson is csak harminchat százalékot kapott a Fidesz ötvenhárom százalékával szemben, és egyéni körzetet már akkor sem sikerült elhozniuk. Az EP-választáson az egyik legrosszabb szocialista eredmény született ebben a megyében, alig haladta meg a 13,3 százalékot.
Ha az MSZP akár csak egyetlen százalékkal rontott támogatottságán az utóbbi hat hónap alatt, akkor egy mostani választáson kalkulációink szerint a párt megyei listájának nem jutna parlamenti hely. (A számítás természetesen hipotetikus, hiszen két különböző időpontban zajlott választás adatain alapszik, és a végeredményt 2010-ben a párt népszerűségi adatai mellett a riválisok támogatottsága, illetve a részvételi arányok is befolyásolhatják.)
Vas megyében négy mandátumot osztanak ki a területi listán. 2006-ban kettő jutott a Fidesznek, és az úgynevezett kétharmados szabály miatt az MSZP-nek is kettő.
Hogyan születik a listás mandátum?
Az MSZP szorult helyzetének megértéséhez érdemes felidézni, hogyan szabályozza a választási törvény a területi listás mandátumok kiosztását. A választás első fordulójában a pártlistára leadott szavazatokat elosztják a kiosztható mandátumok száma +1-gyel, azaz Vas megyében öttel. Az osztás eredménye adja meg azt a számot, ami egy mandátumot ér. Vasban 2006-ban 147 980 szavazatot adtak le, ebből adódóan 29 596 szavazat után kapott egy-egy párt egy parlamenti helyet.
A fideszes szavazatokból bőven kijött két mandátum, a szocialistáknál viszont nem. Náluk a kétharmados szabályt alkalmazták, azaz ha egy pártnak van annyi fel nem használt szavazata, amennyi kiteszi a mandátumhoz szükséges szám kétharmadát, még egy jelöltje bejut. Ekkor viszont az így felhasznált szavazatok és az egy mandátum elnyeréséhez szükséges szavazatok közti különbséget levonják az országos listára átvitt szavazatokból. Vas megyében az utolsó listás képviselői posztot 19 730 szavazattal szerezték meg, amihez az EP-választásival azonos, 13,3 százalékos eredményt kell teljesíteni.
Az MSZP listáját Ipkovich György, szombathelyi polgármester vezeti, a második helyet Nemény András megyei elnök kapta, ő a párt országos listáján is rajta van, a harmincharmadik.
Zalában jobb MSZP-snek lenni, de nem sokkal
Kissé jobbak a zalai szocialisták kilátásai. Zalában az uniós választást 14,6 százalékkal zárta a párt, és a 2006-os adatok alapján számításunk szerint 11,1 százalékos listás eredmény is elég egy megyei listás parlamenti helyhez. A megyében 2006-ban az öt egyéni körzetből egyet, Göndör Istvánét sikerült megnyerniük, kettőben a Fidesz–KDNP első fordulós győzelmet aratott. A 2006-os harminchét százalékos listás eredmény két helyre volt elég, a Fidesznek itt három mandátuma lett.
Az előrejelzést azonban megzavarhatja az is, hogy a térségben mindkét nagy párt – belső konfrontációi miatt – nagy cseréket hajtott végre. Göndör nem indul egyéniben, és a területi listán sem kapott helyet. A lista élén Baracskai József megyei elnök áll, őt a Göndört váltó Fodor Csaba követi.
A Jobbik bekavarhat
Tolna megyében, ahol négy országgyűlési hely vár listás kiosztásra, 15,3 százalékos teljesítményt hoztak júniusban a szocialisták, a 2006-os adatok alapján számolva legalább 13,3 százalék kell ahhoz, hogy a helyi listavezető bekerüljön a parlamentbe. Ha ez meglesz, akkor Harangozó Tamás megyei elnök, a volt EP-képviselő öccse, a Mozaik Klub egykori tagja szerezhet mandátumot.
Nógrád lélekszámban az ország legkisebb megyéje négy egyéni és négy megyei listás mandátummal. 2002-ben és 2006-ban a pásztói és a salgótarjáni kerületben az MSZP jelöltje nyert, a szécsényi és a balassagyarmati kerületekben a Fidesz–KDNP győzött. A megye nem teljesen reménytelen a szocialistáknak, hiszen az EP-választás is az országos átlag feletti támogatottságot jelzett, itt 17,7 százalékot értek el, és a 2006-os választáson 13,3 százalék elég volt egy listás hely megszerzéséhez. De nyáron a Jobbik nagyobb támogatottságot kapott, 18,7 százaléka egy teljes százalékot vert a szocialistákra. Így az új választáson egészen más szituáció állhat elő, mint 2006-ban, amikor még Boldvai Lászlónak és a jelenleg titokminiszterként működő Juhász Gábornak is sikerült egyéni mandátumot nyernie.link
Az első kettőben talán azért volt nagy az egyetértés, mert néhány nagyhangú radikálison kívül ezekben a racionálisan gondolkodók egyetértenek. Nem biztos, hogy bennük van a hiba.
"98-2002 Között kevesebb 2/3-os törvényt fogadtak el mint 2002-2006 között."
Arányait tekintve és nagyságrendileg ugyanannyit, nem volt nagy különbség. De ezt te is tudod, sokszor leírtam már.
Törölt felhasználó2010. 02. 20. 16:09
#978
ja és amiben még nagy volt az egyetértés
"Az elmúlt év végén gyakorlatilag guba alatt, viharos gyorsasággal, három hét alatt fogadott el az Országgyűlés egy új energetikai törvénycsomagot, amely módosította a villamos energiáról és a földgázellátásról szóló törvényeket. A szavazati arány 329 igen mellett mindössze 17 nem volt. Már ez is mutatja a nagykoalíciós együttműködést, hát még ha hozzátesszük, hogy a törvényjavaslat benyújtója közösen Podolák György (MSZP) és Fónagy János (Fidesz) volt. Lám, tudnak az urak egyetértésben dolgozni, főleg, ha a tét évi nagyjából 150 milliárd forint, amit ezzel a törvénnyel ki lehet venni az emberek zsebéből, és betömni az erőművek amúgy is dúsgazdag tulajdonosainak vastag bukszájába."
Törölt felhasználó2010. 02. 20. 16:04
#977
2002 - 2010 MSZP - FIDESZ amiben nagy volt az egyetértés:
- Románia EU csatlakozását mindenféle feltétel nélkül (pl Székelyföld autonómiája) megszvazták együtt
- liszaboni szerződés (EU alkotmány - nemzeti önrendelkezés feladása) magyarra fordítás nélkül nagy valószínűséggel olvasatlanul megszavazták együtt
- "Elfogadta az országgyűlés az új titoktörvényt. 2010. április 1-jétől minden irat titkos lesz, amire valaki ráüti a „nem nyilvános” pecsétet. A képviselők közül 332-en szavaztak igennel és 17-en nemmel. Az MSZP és a teljes jelen lévő Fidesz-KDNP frakció kivételesen nagy egyetértésben bólintott rá "
Sajnos vannak de nem annyi mint amennyinek lenni-e kellene.A magyar politikai "elit" kéz kezet mos alapon mükődik.Szeretném , hogy az összes férges alma lehullana a fárol ,csak akkor lehet, hogy nem tudnál most kire szavazni.
Ennyi ORBÁN imádó, bírom nagyon, amikor Rákosi elvtárs jobbrol előzi Kádár elvtársat. Orbánéknál 20 éve ugyanazok az emberek vannak akik néhányszor már megbuktak és ahogy nézem ez senkit nem zavar. Kérlek nézzetek utána , hogy a BKV-nál ,MÁV-nál milyen összefonodások vannak a fityesszel .Tisztánlátás véget!!!! Ja még valami az elmúlt 8 évben mennyire volt "konstruktiv" a fityesz.
"Kiemelte: az MSZP megvédi demokráciát, a jogállamot, az emberi méltóságot,
Mondja ezt egy olyan párt jelöltje amelynek a kormányzása alatt azonosító nélküli rendőrök brutálisan összevertek békés ünneplőket. Köztük egy Országgyűlési képviselőt, az elkövetők azóta is ismeretlenek.
"Közszférában, államból élők esetében nem szabadna prémium(szerű) pénzeket adni, amíg a ktg.vetés mínuszos."
Nem gondolom így, pl. a BKV, a MÁV esetében nyugodtan adható lenne prémium egy bizonyos szint felett, természetesen nem alanyi jogon, hanem akkor, ha valóban le is tesz érte valamit az asztalra.
Egyetemeken is hasonlóan el tudom képzelni, hogy mondjuk egy olyan oktató, kutató, aki versenyszférába be tud dolgozni egy adott, mondjuk K + F témában, nyugodtan kaphasson ezért extra juttatást.
A 13. havi eleve abszurd, mivel egy év 12 hónapból áll.
Közszférában, államból élők esetében nem szabadna prémium(szerű) pénzeket adni, amíg a ktg.vetés mínuszos.
Az meg igaz, h ezeknek bármi ráfér a pofájukra. Arra verik a nyálukat, hogy válságot kezeltek. És??? Ha nem kúrták volna el ennyire, nem lett volna ilyen gáz nálunk ez a válság.
Megint kampányolnak a nyugdíjprémiummal....
Annak idején a 13. havival kampányoltak,kiderült nincsen rá fedezet és az IMF feltételeként elvették.
Most megint azzal kampányolnak,hogy bevezetik....
Teljesen úgy beszél ez a Mesterházy mintha semmi kötődése nem lenne sem Gyurcsányhoz,sem Bajnaihoz...
Hiteltelen banda.
Remélem nem kapnak annyi szavazatot,hogy megakadályozzák a Fidesz 2/3-át.
Valószínűleg nem sok csúsztatás lehet ebben a cikkben. Erre lehet számítani az MSZP részéről.
Még meg sem alakult az új kormány,de már tudják hogyan fognak velük szemben viselkedni....
Kunstruktivitás,ezektől? Amennyiben nem lesz meg a 2/3-ad érdekes lesz azon törvények átvitele a Parlamenten.
Erre képesek. Remélem nem sokan adják most a szavazatukat rájuk. Nem érdemlik meg.
"Gyurcsány kemény üzenete Orbánnak
Gyurcsány Ferenc szerint az MSZP-nek kígyót-békát kell majd kiabálnia az új Országgyűlésben a leendő kormányra - számol be a Magyar Nemzet. A bukott pártelnök-miniszterelnök a szociális populizmus és a nemzeti radikalizmus eszközeit is felhasználná Orbán Viktor ellen, akit folyamatosan össztűz alatt akar tartani.
Miközben a szocialisták hivatalos kormányfőjelöltje még a baloldali szavazók voksaiért kampányol, Gyurcsány Ferenc már az ellenzéki szerepre készül. Szerinte az új Országgyűlésben az MSZP-nek gátlástalanul élnie kell majd a szociális populizmus és a nemzeti radikalizmus eszközeivel is.
Az MSZP országos választási listáján 4. helyezett Gyurcsány hetek óta titokban korteskedik a vidéki alapszervezeteknél, Mesterházy Attilával vagy Lendvai Ildikóval még egyszer sem mutatkozott együtt. A bukott politikus már nem győzelemre, hanem ellenzéki szerepre készül.
Egy, a hírTV és a Magyar Nemzet birtokába került hangfelvétel szerint csütörtök este egy szombathelyi vendéglőben így fogalmazott: „Ellenzékben kérem szépen, ott aztán lehet mondani kígyót-békát. Ezek, akik nyolc éven keresztül bennünket ezt, azt, meg amazt..., na akkor most meglátják, hogy milyenek leszünk, és mi is éppúgy viselkedünk ővelük szemben.”
A volt pártelnök-miniszterelnök Szombathelyen, egy zártkörű rendezvényen Orbán Viktornak is üzent. Gyurcsány Ferenc azt ígérte, hogy az új Országgyűlésben folyamatosan össztűz alatt tartják majd a Fidesz elnökét.
„Ha énrajtam múlna, én azt tenném, stílusban és karakterben olyan keménynek lenni, amilyen keménynek csak lehet. Stílusban és karakterben, hogy a miniszterelnök átkozza a pillanatot minden hétfő reggel, amikor tudja, hogy velünk szembe kell nézni.”
A szocialisták hivatalos kampánynyitóját szombaton rendezik Budapesten, ahol a szónok a párt miniszterelnök-jelöltje, Mesterházy Attila lesz.
Semmi másra nem képesek csak erre. Igérni,igérni,igérni...
Ki kormányzott az előző 8 évben?
Miért nem védték meg a nyugdíjakat?
Miért nem alkottak törvényt a védelmükre?
Miért nem vezették be az €-t?
Miért most akarnak minden szépet-jót csinálni?
Remélem harmadszor már nem vevők erre az embrek.
Sokan leszünk azok akik átpártolunk. Hittünk Gyurcsánynak,ha kap egy "tiszta" 4 évet kiviszi az országot a gödörből és elindítja a fejlődés útján.
Becsapott bennünket,csak a hatalom megszerzése volt számára a cél,az emberek már utólag nem érdekelték.
Ez a párt bárki is legyen a Miniszterelnök jelöltje nem érdemel több bizalmat.
Sokan vádolják populizmussal a Fidesz-t.....
"Az MSZP szerint, ha folytatódik a jelenlegi költségvetési politika, már jövőre számíthatnak nyugdíjprémiumra az idősek. Mesterházy Attila egy lakossági fórumon azt mondta: ha beindul a gazdaság, egyheti plusznyugdíj járhat 2011-ben. Emellett, az idősek védelmében, szigorítanák a büntetőtörvénykönyvet is. A Fidesz szerint viszont a nyugdíjprémium kifizetéséhez nincsenek meg a feltételek.
Az MSZP az idősek védelmében szigorítaná a büntetőtörvénykönyvet, és ha marad a jelenlegi költségvetési politika, már jövőre nyugdíjprémiumot is kaphatnának – ezt ígérte Mesterházy Attila egy tegnapi fórumon.
„A Bajnai-kormány gazdaságpolitikai tevékenységének köszönhetően már 2010-ben olyan gazdasági növekedés várható az év második felében.” – mondta Török Zsolt, az MSZP országgyűlési képviselője.
Így az MSZP szerint már 2011-ben 1 heti nyugdíjprémium is járhatna és 3,5%-os gazdasági növekedés felett növekvő mértékben járna a plusznyugdíj.
A Fidesz szerint viszont a nyugdíjprémium kifizetéséhez nincsenek meg a feltételek.
„Hogy jövőre elérje a 3,5%-ot, arra nincs esély, és akkor is csak 1 hetet jelentene.” – állította Iván László, a Fidesz szakpolitikusa. Szerinte a 2009 előtti kondíciókat akkor kapják meg a nyugdíjasok, ha a GDP növekedés meghaladja az 5%-ot.
Németh György szociológus-közgazdász szerint „a nyugdíjindexálás reálérték-őrzésre koncentrálódott a svájci indexálás megszűnése után, amit a nyugdíjprémium nagyon kedvező feltételeknél kiegészít.”
A nyugdíjszakértő szerint ráadásul a most hatályos nyugdíjtörvény értelmében a 2012 után megállapított nyugdíjaknál visszatérnének a svájci indexáláshoz.
Az IMF, az Európai Bizottság és a kormány éppen hétfőn módosította kedvezőbbre az idei GDP kilátást. A tavalyi 6,3 után idén már csak 0,2%-os visszaeséssel számolnak. Jövőre pedig 3%-os növekedés jöhet. Vagyis elemzők szerint akkor már lehet esély a pluszjárandóságra.
atv.hu
VÁLASZTÁS 2010
Egy kis olvasnivaló:
Vasban nehéz MSZP-snek lenni
A jelenlegi adatok azonban nem támasztják alá a szocialisták optimizmusát. A közvélemény-kutatások a júniusi EP-választásoknál is rosszabb eredményeket prognosztizálnak. Számításaink szerint ebben a helyzetben nem zárható ki az sem, hogy az ország három-négy kisebb megyéjében, Vasban, Zalában, Tolnában, esetleg Nógrádban nem lesz a pártnak sem egyéni, sem listás mandátuma.
A legrosszabb pozícióból a Vas megyei jelöltek vágnak neki a kampánynak. A megyeszékhely, Szombathely ugyan a mai napig MSZP-s polgármester vezetése alatt áll, a közgyűlési többség azonban már rég áttolódott a jobboldalra. A párt Vasban hagyományosan rosszabbul teljesít az országos átlagnál, a 2006-os győztes országgyűlési választáson is csak harminchat százalékot kapott a Fidesz ötvenhárom százalékával szemben, és egyéni körzetet már akkor sem sikerült elhozniuk. Az EP-választáson az egyik legrosszabb szocialista eredmény született ebben a megyében, alig haladta meg a 13,3 százalékot.
Ha az MSZP akár csak egyetlen százalékkal rontott támogatottságán az utóbbi hat hónap alatt, akkor egy mostani választáson kalkulációink szerint a párt megyei listájának nem jutna parlamenti hely. (A számítás természetesen hipotetikus, hiszen két különböző időpontban zajlott választás adatain alapszik, és a végeredményt 2010-ben a párt népszerűségi adatai mellett a riválisok támogatottsága, illetve a részvételi arányok is befolyásolhatják.)
Vas megyében négy mandátumot osztanak ki a területi listán. 2006-ban kettő jutott a Fidesznek, és az úgynevezett kétharmados szabály miatt az MSZP-nek is kettő.
Hogyan születik a listás mandátum?
Az MSZP szorult helyzetének megértéséhez érdemes felidézni, hogyan szabályozza a választási törvény a területi listás mandátumok kiosztását. A választás első fordulójában a pártlistára leadott szavazatokat elosztják a kiosztható mandátumok száma +1-gyel, azaz Vas megyében öttel. Az osztás eredménye adja meg azt a számot, ami egy mandátumot ér. Vasban 2006-ban 147 980 szavazatot adtak le, ebből adódóan 29 596 szavazat után kapott egy-egy párt egy parlamenti helyet.
A fideszes szavazatokból bőven kijött két mandátum, a szocialistáknál viszont nem. Náluk a kétharmados szabályt alkalmazták, azaz ha egy pártnak van annyi fel nem használt szavazata, amennyi kiteszi a mandátumhoz szükséges szám kétharmadát, még egy jelöltje bejut. Ekkor viszont az így felhasznált szavazatok és az egy mandátum elnyeréséhez szükséges szavazatok közti különbséget levonják az országos listára átvitt szavazatokból. Vas megyében az utolsó listás képviselői posztot 19 730 szavazattal szerezték meg, amihez az EP-választásival azonos, 13,3 százalékos eredményt kell teljesíteni.
Az MSZP listáját Ipkovich György, szombathelyi polgármester vezeti, a második helyet Nemény András megyei elnök kapta, ő a párt országos listáján is rajta van, a harmincharmadik.
Zalában jobb MSZP-snek lenni, de nem sokkal
Kissé jobbak a zalai szocialisták kilátásai. Zalában az uniós választást 14,6 százalékkal zárta a párt, és a 2006-os adatok alapján számításunk szerint 11,1 százalékos listás eredmény is elég egy megyei listás parlamenti helyhez. A megyében 2006-ban az öt egyéni körzetből egyet, Göndör Istvánét sikerült megnyerniük, kettőben a Fidesz–KDNP első fordulós győzelmet aratott. A 2006-os harminchét százalékos listás eredmény két helyre volt elég, a Fidesznek itt három mandátuma lett.
Az előrejelzést azonban megzavarhatja az is, hogy a térségben mindkét nagy párt – belső konfrontációi miatt – nagy cseréket hajtott végre. Göndör nem indul egyéniben, és a területi listán sem kapott helyet. A lista élén Baracskai József megyei elnök áll, őt a Göndört váltó Fodor Csaba követi.
A Jobbik bekavarhat
Tolna megyében, ahol négy országgyűlési hely vár listás kiosztásra, 15,3 százalékos teljesítményt hoztak júniusban a szocialisták, a 2006-os adatok alapján számolva legalább 13,3 százalék kell ahhoz, hogy a helyi listavezető bekerüljön a parlamentbe. Ha ez meglesz, akkor Harangozó Tamás megyei elnök, a volt EP-képviselő öccse, a Mozaik Klub egykori tagja szerezhet mandátumot.
Nógrád lélekszámban az ország legkisebb megyéje négy egyéni és négy megyei listás mandátummal. 2002-ben és 2006-ban a pásztói és a salgótarjáni kerületben az MSZP jelöltje nyert, a szécsényi és a balassagyarmati kerületekben a Fidesz–KDNP győzött. A megye nem teljesen reménytelen a szocialistáknak, hiszen az EP-választás is az országos átlag feletti támogatottságot jelzett, itt 17,7 százalékot értek el, és a 2006-os választáson 13,3 százalék elég volt egy listás hely megszerzéséhez. De nyáron a Jobbik nagyobb támogatottságot kapott, 18,7 százaléka egy teljes százalékot vert a szocialistákra. Így az új választáson egészen más szituáció állhat elő, mint 2006-ban, amikor még Boldvai Lászlónak és a jelenleg titokminiszterként működő Juhász Gábornak is sikerült egyéni mandátumot nyernie.link