PORTFOLIO FORUM

Topikok szűrése
Új téma hozzáadása
Minden topik
Gazdaság
Befektetés
Befektetési alapok
Állampapír
Deviza
Tőzsde
BÉT
Külföldi tőzsde
Nyersanyagok
Vállalatok
Autók
Energia
Ingatlan
Adózás
Nyugdíj
Közélet
Budapest
Európai Unió
Hitelek
Topikgazda: Törölt felhasználó 2009. 03. 17. 12:35

Hát ezért nem csökken a frankhiteled kamata!  

Ugrás a cikkhez
Az anyabankok szintjén általánosan jelentkező forrásszűkösség, valamint a partnerkockázati prémium piaci beárazódása és a magyar országkockázat megugrása összességében bőven ellensúlyozta a svájci jegybank kamatvágási kampányának hatását - írja...

a teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=3&i=111873
Rendezés:
Hozzászólások oldalanként:
20 40 60 80 100
Pitzu 2009. 03. 18. 13:18
Előzmény: #21  Pitzu
#22
Olvasta valaki a március 14-ei Népszabadság hétvége mellékletében a patikus történetét? Na az az igazán kemény story: hogyan csináljunk 45 millió forint megtakarításból a bank közreműködésével 4,5 millió tartozást.

Az a gáz, hogy a cikk olvasása közben nekem is eszembe jutott, hogy hogy ajánlgatták 2006-2007-ben a befektetési alapokat, akárhányszor bementem a bankba.
0     0
Válasz erre
Pitzu 2009. 03. 18. 13:09
Előzmény: #20  Phylaxa
#21
A bankok ezzel a hozzáálással gyakorlatilag maguk fogják előidézni a hiteleik bedőlését, az ingatlanpiac összeomlását. Ezen keresztül viszont a saját sírjukat is ássák... Lehet hogy idáig nem terjed a gondolatmenetük, amikor emelik a hitelek kamatát?

0     0
Válasz erre
Phylaxa 2009. 03. 18. 12:56
Előzmény: #6  Törölt felhasználó
#20
AZ a baj, hogy nem mondják el mitől és hogyan függ a jövőben a törlesztésem és a hitelem nagysága. Aláírok egy papírt ami kb. csak annyit jelent, hogy vállalom akármi lesz is. Tulajdonképpen egy üres lapot írok alá, mivel nem mondja el senki, hogyan és miként változhat a jövőben a tartozásom és törlesztőrészletem. Kb. november óta figyelem a történetet és az égvilágon semmivel sem lettem okosabb. Az a gyanúm, hogy igazából nincs is matematikája.....már az országkockázatnál tartunk....aztán jön a bank kockázat és igazából nem is vállal senki semmi felelősséget ...egyszerűen hazavágják a hitelt felvevőket....őket pedig megmentik az adófizetők. Tiszta homály az egész.A legdurvább, hogy aki fizeti az adót és elveszti a házát, még meg is menti a bankot.
0     0
Válasz erre
matgab 2009. 03. 18. 12:54
Előzmény: #18  Törölt felhasználó
#19
amellett meg pl. a svájci frank betétek gondolom nem növekedtek, hanem csökkentek.

Akkor itt miért nem ad egy kis országkockázati kamatprémiumot a bank, azért mert hajlandó vagyok Mo-n CHF forrást adni a magyar bankoknak?
Vagy itt megint csak egy kis banki trükk van?
0     0
Válasz erre
Törölt felhasználó 2009. 03. 18. 12:36
Előzmény: #16  Törölt felhasználó
#18
"ezt nem lenne szabad az ügyfelekre hárítani."
Én megfordítanám a gondolat irányát. A bank azt a kockázatot tudja és olyan mértékben áthárítani az ügyfélre, amit a piac elfogad. Egy éles versenyben ez nyilván kevesebb, kisebb verseny esetében ez több.
0     0
Válasz erre
Törölt felhasználó 2009. 03. 18. 12:16
Előzmény: #16  Törölt felhasználó
#17
Igen, elvileg a devizakockázat el lett mondva az ügyfélnek, de a külső finanszírózás a bankok sem tartottak kockázatosnak, ezért az ügyfelet nem is fárasztottak ezzel. A forrásszerkezet kockázatát a banknak kellene viselnie ebben az esetben, max bedől és állami kézbe kerül :)
0     0
Válasz erre
Törölt felhasználó 2009. 03. 18. 11:40
Előzmény: #13  Törölt felhasználó
#16
De ki viselje ezeket, a nem a hiteltermék belső kockázatát? Az ügyfél vagy a bank?

De még egyszerűebben: ki is viseli a hitelezés kockázatait?

Ha ez előre árazható (kamatmarzs), akkor ennek árát az ügyfél megfizeti a kamatban. A további kockázatokat a banknak tudnia kell viselnie, szerintem - mivel nem egyenlő partnerek között jön létre a hitelszerződés lakossági hitelek esetén - ezt nem lenne szabad az ügyfelekre hárítani.
0     0
Válasz erre
Törölt felhasználó 2009. 03. 18. 11:17
Előzmény: #14  Törölt felhasználó
#15
Ezek szerint német tartományi és szövetségi támogatásban részesülök. Jól esik, hogy gondoltak rám.:o)
0     0
Válasz erre
Törölt felhasználó 2009. 03. 18. 10:02
Előzmény: #13  Törölt felhasználó
#14
>hanem az anyabank kockázatát

Ami viszont erősen függ az anyabank származási országától. Az MKB tulaja nagyot égett az amerikai papírokon, viszont német tartományi tulajdonban van, most már szövetségi garanciával is.
0     0
Válasz erre
Törölt felhasználó 2009. 03. 18. 09:31
#13
Olvasgatva a különböző esetekt, ősszevetve a sajátommal (MKB banki autó hitel, nem VIP, kamat mégis csökken, ami eddig kb. 50%-ban fedezte az árfolyamveszteséget), van egy olyan érzésem, hogy nem is az országkockázatot kell megfizetni a kamtprémiumban (kivéve OTP, FHB), hanem az anyabank kockázatát.

Mellesleg nem alapkamatfüggő a hitelkamat, hanem CHF LIBOR, ami ősszel ellentétes irányban is mozgott, mint az alapkamat (ebből tudtam meg, amikor szóvá tettem)
0     0
Válasz erre
Törölt felhasználó 2009. 03. 18. 00:26
Előzmény: #11  Törölt felhasználó
#12
Ha jól sejtem, a kezes kiment a divatból, a fedezet pedig nem fedezi a fennálló tartozást... Sem az USA jelzálogpiacán, sem pedig pl. a hazai autó-hitelezésben.

A kamatmarzs nagysága nyilván azt is tükrüzi, hogy az adott hitelterméknek (jelzálog, fogyasztási, autó, stb.) milyen a kockázata, azonban a kérdés nem erről a kockázatról, hanem a piaci környezet (jelentős kamat- és árfolyamváltozás, stb-re) vonatkozott. Azaz kinek is a felelőssége a hitelezés körülményeinek a kockázatait fölmérni és kezelni, ill. mindezt milyen eszközzel?

A hiteltermék belső kockázatainak árát az ügyfél léáthatja abból is, hogy mennyi a hitelkamat (THM), de ha a piaci környezet kockázata nincs beárazva a kamatba (THM-be), csupán a szerződés mélyebb részleteiben bújik meg, akkor nyilván fölmerül, hogy ezeket a kockázatokat nyilvánvalóvá, a jelenleginél is nyilvánvalóbbá kellene tenni, azaz közérthetően megfogalmazni.

Pl. úgy, ahogy ma már talán közérthető az, hogy

1. a magasabb kamat (THM) magasabb törlesztőrészletet jelent,
2. a változó kamatozás azt jelenti, hogy futamidő közben változhat a kamat, így a törlesztőrészlet is,
3. a devizahitelnél az árfolyamváltozás okozhat törlesztőrészlet-változást.

talán még azt is tudják (sejtik) páran, hogy

4. az alapkamat-változás is befolyással lehet a törlesztőrészletre (persze ez függ attól is, hogy a hitel futamidejéhez illeszkedő forrást alkalmaz-e a bank)

azt viszont alig néhány hitel-felvevő tudhatja, hogy

5. a törlesztőrészlet egyéb, az előzőektől merőben más környezeti változások miatt is növekedhet...

Tudva lévő, hogy magam nem rajongok a hitelért, mint pénzügyi szolgáltatásért, de ha mégis valaha hitelt vennék föl (egyébként van is), kizárólag fix kamatozású, a futamidő végéig változatlan törlesztőrészlettel bíró, és rugalmasan, olcsón előtörleszthető hitelt vennék föl, pláne hosszabb távra.

Bármi más hitel fölvétele olyan kockázatokat rejt számomra, amelyet nem tudnék kezelni (kiküszöbölni), épp ezért nem is vállalnám föl ennek kockázatát.
0     0
Válasz erre
Törölt felhasználó 2009. 03. 17. 23:16
Előzmény: #7  Törölt felhasználó
#11
"Mert ha nincs meg az egyensúly, akkor bukhatok, ha változnak a körülmények (kamatok, kockázatok, stb.)

Ja, hogy ezt a kockázatot átháríthatom az ügyfelekre?"

Egyrészt a lejárati transzformáció a bank működésének lényege, ez a kockázatuk. De ezt, illetve a működési költségeiket hivatott fedezni a kamatmarzs.

"És mi van, ha az ügyfelek ezt a kockázatot nem ismerik kellőképpen és nem is lesznek képesek kezelni? Majd bebukom a hiteleket?"

Igen, de ezt a kockázatot meg biztosítja a fedezet/kezes.
0     0
Válasz erre
Törölt felhasználó 2009. 03. 17. 23:11
Előzmény: #7  Törölt felhasználó
#10
"Mert ha nincs meg az egyensúly, akkor bukhatok, ha változnak a körülmények (kamatok, kockázatok, stb.)"
0     0
Válasz erre
Törölt felhasználó 2009. 03. 17. 23:11
Előzmény: #7  Törölt felhasználó
#9
"Én nem értek a hitelezés, pláne a devitahitelezés technikai részleteihez, de a józan eszem azt diktálná, hogy ha valakinek 10 évre adok hitelt, akkor ahhoz 10 éves forrást is biztosítok, mert az jelenti a prudens működésemet, mint hitelező.

Na ez rohadtul nem így van. Sőt, éppen ellenkezőleg. Egy kereskedelmi bank lejárati transzformációt végez. Rövid lejáratú forrásait alakítja hosszú lejáratú követelésekké.

"Azt is gondolnám, hogy a bank mérlegének úgy kellene kinéznie, hogy a kötelezettségek futamidejei fedjék le a követeléseim futamidejeit, legyen az egyensúlyban akár egyesével, ügyfelenként."

Az ügyfelenkénti egyensúly a futamidők között pláne abszurd. Ha meg lehetne csinálni, nem lenne az ügyfélnek szüksége bankra, gondold végig:)
0     0
Válasz erre
Törölt felhasználó 2009. 03. 17. 22:46
Előzmény: #7  Törölt felhasználó
#8
Nem értek hozzá, de ez azért nem lehet így, mert ki az aki lekötne a pénzét 10-20-30 évre? A banküzem elvileg éppen erről szól hogy a rövid távú betétekkel fedezi a hosszú távú hiteleket. A deviza kérdés ilyen szempontból irreleváns. Pl. tiszta dolláros rendszerben is borul a bank ha valamilyen forrásfajta amire támaszkodott eddig már elérhetetlen, vagy sokkal drágább.
Aki ügyesen zsonglőrködik, az a jó bankár :)
a mai bajok abból erednek hogy sok a külső forrás. A kicsi betétes lusta és megszokásból bent hagyja a pénzét a bankban. Aki kötvénnyel hitelez a banknak, az már ronda, haszonleső és most már kockázattól rettegő befektető. Túlterjeszkedtek a bankok, ez van :)
0     0
Válasz erre
Törölt felhasználó 2009. 03. 17. 22:12
Előzmény: #5  Törölt felhasználó
#7
Én nem értek a hitelezés, pláne a devitahitelezés technikai részleteihez, de a józan eszem azt diktálná, hogy ha valakinek 10 évre adok hitelt, akkor ahhoz 10 éves forrást is biztosítok, mert az jelenti a prudens működésemet, mint hitelező.

Azt is gondolnám, hogy a bank mérlegének úgy kellene kinéznie, hogy a kötelezettségek futamidejei fedjék le a követeléseim futamidejeit, legyen az egyensúlyban akár egyesével, ügyfelenként.

Mert ha nincs meg az egyensúly, akkor bukhatok, ha változnak a körülmények (kamatok, kockázatok, stb.)

Ja, hogy ezt a kockázatot átháríthatom az ügyfelekre? És mi van, ha az ügyfelek ezt a kockázatot nem ismerik kellőképpen és nem is lesznek képesek kezelni? Majd bebukom a hiteleket?

Remélem, nem erről szólt az elmúlt éveklben a devizahitelezés technikája... :(

Valaki hozzáértő fel tudna erről engem világosítani? Köszi...
0     0
Válasz erre
Törölt felhasználó 2009. 03. 17. 17:41
Előzmény: #4  Törölt felhasználó
#6
A cib-nél ez eddig így nézett ki:
Tavaly nyáron (ha jól emléxek,(lehet,h tavaly előtt)) 0,25 bp-ot emelt a svájci jegybank,erre a hitelem törlesztőjét a cib megemeli 20! azaz 20%-al.
(és nem csak az enyémet,mert hallottam többektől...) És az ügyintéző megpróbálja megmagyarázni nekem,h hű de sokat emelkedett az alapkamat odakinn..
A cib ennyit volt kénytelen emelni egy negyed %-os emelkedésért...
Ha azt mondják,h 5-8% az is dúrva,nemhogy 20!
A másik eset, mikor beesik a frank ára (ahhoz képest,ahol a hitelemet kötöttem) érdekes módon nem lesz olcsóbb a havi törlesztőm.
Mert a cibet biztos ez is kellemetlenül érinti.
Most meg már azt is meg tudjuk magyarázni,h miért nem lesz most olcsóbb, amikor vágják az alapkamatot svájcban..

BRÁVŐ!!
0     0
Válasz erre
Törölt felhasználó 2009. 03. 17. 17:30
Előzmény: #4  Törölt felhasználó
#5
PONT EZEN ALAPON KÜLDTEM UTOLSÓ FELSZÓLÍTÁST A BANKOMNAK az eredeti kamatkondíciók visszaállítására.

Mit vizsgál egy prudens bank a hitelkérelemkor? Többek között azt is, hogy hosszú távó forrásból finanszíroz-e beruházást vagy befektetést a kedves ügyfele.

Ehhez képest ők valószínűleg nagyon rövid forrásokból adtak ki 20-30 éves hiteleket, majd úgyis lenyomják az ügyfél torkán, ha borul a bili.
Hát ezt megpróbálom nem hagyni...
0     0
Válasz erre
Törölt felhasználó 2009. 03. 17. 14:24
Előzmény: #1  portfolio
#4
Kérdés, hogy a szerződésekben van-e ilyen rendelkezés. Az CHF alapkamatra biztosan van, de a kapott források hogyan is érintik az adóst?

Szerintem (EDDIG) a bankok abban a szerepben tetszelegtek, hogy ők megoldják a finanszírozást. Azt, hogy az én 10 éves hitelemet 3 havi forrásból oldották meg és nem 10 évesből, ez az ő saját döntésük volt, íy maximalizálták az elérhető profitot. Most azt írja a cikk, hogy szegények, mert drága az országkockázat. Ha a bank érti a dolgát, akkor 2 éve 10 éves forrást szerez, nem 3 hónaposat. Ha nem érti a bank a dolgát, akkor nem illeti meg az akkori extraprofit sem. Ha ennyire nem érti a dolgát, akkor legyen a bank közszolgáltató, vagyis minimális közüzemi jellegű hozamért használni fogom az elszámolási rendszerét.
0     0
Válasz erre
Törölt felhasználó 2009. 03. 17. 13:56
Előzmény: #2  Törölt felhasználó
#3
Olyan ez mint a gáz ára.
Mindenhol csökken csak nálunk emelkedik. :D
0     0
Válasz erre
Törölt felhasználó 2009. 03. 17. 13:51
Előzmény: #1  portfolio
#2
Bevallom nem olvastam el a cikket csak a címét.

OK. elfogadom látatlanba, hogy az itt leírtak miatt nem csökkent a frankhitelek kamata, akkor sem amikor a Svájci jegybank kamatot csökkentett, de miért emelkedett?
0     0
Válasz erre

Topik gazda

basazo
5 4 4

aktív fórumozók

legfrissebb topikok Összes topik


friss hírek További hírek

Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility