Portfolio.hu fórum

Tisztelt Fórumozók,

A folyamatos véleménycsere biztosítása érdekében a fórumregisztrációban az alábbi változásokat léptetjük életbe:
Az új regisztrációk két hét után automatikusan élesednek.
Bízunk benne, hogy a könnyítés ellenére is folyatódik az a tendencia, hogy a fórum hangneme egyre kulturáltabb, higgadtabb.
Ami nem változik:
  • továbbra is érvényben maradnak a szigorú moderálási szabályok, vagyis
  • a személyeskedő, sértő hozzászólások után figyelmeztetés, majd kitiltás következik,
  • a közszereplőkkel kapcsolatos hozzászólások esetében (a nagyobb tűréshatár figyelembevételével is) szintén elvárt a kulturált véleményformálás.
  • bármely felhasználó jelzést küldhet a Portfolio.hu részére indoklással, ha úgy véli, hogy a Fórumban trágár, másokat sértő, az adott témától teljesen független, vagy bármilyen más szempontból kifogásolható hozzászólás született.
  • a Portfolio.hu minden felhasználót egyszer figyelmeztet arra, hogy megsértette a Fórum szabályait, második alkalommal figyelmeztetés nélkül letiltja az adott hozzászóló írásra vonatkozó jogosultságát.

További jó beszélgetéseket kívánunk!

Orbán Viktor:Újabb roma politika

<< vissza a fórum témákhoz

1 [2] [3] [4] [5]



Új hozzászólás | Nyomtatható verzió | betűméret: növel | csökkent

Hozzászólások oldalanként: 20 | 40 | 60 | 80 | 100   Sorrend: növekvő | csökkenő

(#100) Kik a cigányok?
Értékelés:  0
válasz erre | Ma, 19:58
"Raduly József tanulmánya a cigányság jövőképéről

A tudomány mai kutatásai szerint Indiából (Pándzsáb államból) származó nép. Nemcsak a tudósok, de a cigányok többsége is szívesen vallja ezt. Bár volt idő, amikor érdekeik azt kívánták, hogy ne cáfolják meg azt a feltételezést, hogy ők a fáraó népe, vagyis egyiptomiak volnának. Ma is vándorló népként emlegetik őket, és az igazsághoz hozzátartozik, hogy a vándorlást 400-600 körül kezdték meg. A kutatók szerint 950-1000 körül egy háború miatt indult el a cigányok nagy csoportja Indiából, ugyanúgy, ahogyan nemrégen Romániából és a volt Jugoszlávia területéről is sokan idegen országokban kerestek menedéket.

A menekülés másfajta életmódra adott lehetőséget, amely kényszer is volt egyben, hiszen változtatások nélkül kipusztult volna a közösség. Vándorló kézművességre, kereskedésre, zenélésre rendezkedtek be, ami – évszázadokon át a mai napig – meghatározó lett. Vándorlásuk kezdetekor még egységes nemzetségként keltek útra, majd fokozatosan és folyamatosan elszakadtak egymástól. Csak a családok, jó esetben a törzsek maradtak együtt. A hagyományok és a szokások sokat változtak aszerint, hogy mely országokban mennyi időt töltöttek el.

Tény, hogy a keresztes hadjáratok idején (1099–1200) már a Balkán azon részén tartózkodtak a romák, ahol a keresztesek vonultak, szolgáltatásokat végeztek, és megismerték a nyugati népek vallási gyakorlatát, szokásait. A 15. századi Nyugat-Európában az odaérkező furcsa és ismeretlen emberek, akik leginkább a kézművességhez, a zenéléshez értettek, vándorló életmódot folytattak, a letelepültek számára gyanúsnak és nemkívánatosnak minősültek.

Az első, cigányokra vonatkozó feljegyzés, írásos dokumentum 1423-ból származik. Zsigmond király (1387–1437) menlevelet adott a Brassó városában megjelenő Ladislav vajda vezette mintegy 120 fős cigány kompániának. Útlevelet, kiváltságlevelet – ebben adózás alóli teljes vagy részbeni mentességet –, illetve szabad költözködést kaptak. Így jórészt a történelmi Magyarországon keresztül, magyar uralkodók engedélyével jutottak el a cigányok Európa legtávolabb pontjaira. Részben ezért, részben mert jelentős hányaduk az országban maradt, a cigányság második hazájának tekinti Magyarországot. A magyar nép (mint befogadó) azért is fogadta barátságosan őket, mert a török veszedelem miatt leendő katonákat, illetve a katolikus keresztény hit terjesztésének alanyait látta bennük.

A Magyarországon élő cigányság összlétszáma 800 ezer főre tehető. A magyar társadalom, illetve a magyar nemzet gondolkodásában és ismeretében a cigányság homogénnek, egyneműnek tűnik, holott a cigány társadalom igenis heterogén, megosztott. A cigányság Magyarországra három hullámban érkezett, amely időben és kulturális sajátosságokban, életvitelben, értékrendben mást és mást mutat. Ennek alapján három csoportot különböztetünk meg.

A romungrók (magyar cigányok) az első hullámban érkeztek Magyarországra 1416–1423 között.
A romungrók a Magyarországon élő cigányság mintegy 75-78 százalékát teszik ki, hozzájuk tartozik a zenész cigányok, a munkás és kereskedő cigányok egy része. Ez a csoport a kárpáti cigány nyelvjárást beszélte, amelyet sajnos elfeledtek a különféle kényszerhelyzetek, a cigányok világméretű üldözése miatt, például Angliában, Franciaországban stb. A romungrók Magyarországon elszórtan, diaszpórában élnek. Nagy részük asszimilálódott, míg a tudatosabb részük kellő identitástudattal rendelkezik, és integrálódott a magyar társadalomba. A cigányságnak ez a rétege konszolidált, hiszen közel hétszáz éve él együtt a magyar néppel. Kultúrája igen nagy hatást gyakorolt a magyar kultúrára, és fordítva. Ez a réteg a magyar népnek a történelemben, a bajban, a harcban, bánatban és örömben mindig is hű társa volt.

Az oláhcigányok nevüket onnan kapták, hogy Oláhországból, a Havasalföldről érkeztek hazánkba a második hullámban, mintegy 220-230 évvel ezelőtt. Beszélik a cigány nyelvet, a lovárit, amelynek különböző nyelvjárásai vannak az ő belső alrétegződésük alapján. Az 1974-es londoni Cigány Világszövetség Kongresszusán úgy döntöttek, hogy a cigány nyelvet irodalmi nyelvvé formálják, és ennek alapjául a lovári nyelvjárást választották. Ezért van az, hogy Magyarországon lovári nyelvből már lehet államvizsgázni, hiszen akkreditált világnyelvvé vált. A cigányság mintegy 18-20 százalékát teszik ki az oláhcigányok, akiknek a 70-80 százaléka beszéli a cigány nyelvet, és ők is diaszpórában élnek az országban. Ez a réteg a cigányságon belül más kulturális értékrendszert, hagyományt képvisel, amelyet tiszteletben tartunk és szeretünk. Az oláhcigányok között törzsek és foglalkozások szerint alrétegződések vannak, a teljesség igénye nélkül felsorolok párat: lovári (lókupec, kereskedő), chollár (szőnyeg-, ruha-, csipkekereskedő), khelderas (üstfoltozó cigány), kolompár (kolomp-, harang-, csengőöntő cigány), cheráró (sátoros cigány), gurvár (csordás, kondás, pásztor cigány), csuráró (késes, köszörűs cigány), drizár (rongygyűjtő cigány), másár (halász cigány).

A beás cigányok (teknővájó vagy balajáró cigányok) a harmadik hullámban érkeztek Magyarországra mintegy 110-130 évvel ezelőtt a romániai királyi udvarból, ahol udvari szolgák voltak. Cigányok által beszélt „óromán-archaikus” nyelven érintkeznek. A cigány lakosság mintegy 5-7 százalékát teszik ki. Foglalkozásukat tekintve famunkások voltak, háztartási eszközöket gyártottak, például sózóteknőt, dagasztóteknőt, fakanalat, gyékényből lábtörlőt, szakajtót, egyéb konyhai és lakásdísztárgyakat. A szocializmusban az erdészetek nélkülözhetetlen munkásai voltak. Territoriális elhelyezkedésük jellemzően Bács-Kiskun déli része, Tolna, Somogy, Baranya és Zala. Ennél a csoportnál élesen szembetűnőek a rasszjegyek (például ébenszálkás fekete haj, lila száj, lila íny, hamvas, barna bőr, olajozott barna szem).

A cigányság markánsan fenntartotta az alcsoportok közötti határokat, az egymás közötti házasodás nagyobb tabu volt, mint a cigány–nem cigány házasodás: például egy kolompár és egy beás házassága elképzelhetetlen. A cigány társadalom tagozódása igen érdekes, és különleges sajátosságokat hordoz magában: az oláhcigányok esetében a vajdarendszer 1945-ig élt. Ma már ez az intézményrendszer idejétmúlt, hiszen a modern társadalomban közvetetett képviseleti demokrácia van. Az oláhcigányoknál működött a romani krisz, ami cigánytörvényt jelent, ennek betartásával ítélkezett az idős emberekből álló Bölcsek Tanácsa. A vajda és a Bölcsek Tanácsa által hozott döntések csak az oláhcigányokra volt kötelezők. A romungrókra (magyar cigányokra) például, így a cigány muzsikusokra sem vonatkozott soha.

A romani krisz szintén idejétmúlt rendszer, hiszen Magyarországon a három hatalmi ág egyike, az igazságszolgáltatás kizárólagos intézményrendszere a független magyar bíróság. Elvétve még mindig hallhatunk oláhcigány körökben a romani krisz működéséről.

Igen fontos megjegyezni, hogy a többségi társadalom a három alcsoportból álló magyarországi cigányságot egyneműnek tekinti. Holott a három alréteg más-más időszakban érkezett Magyarországra, és az alrétegek közötti időintervallumok is olyan tágak és nagyok, ezért más-más hagyományt, erkölcsi, emberi, értékrendszeri és kulturális jegyeket hordoznak. Például a romungrók hétszáz éve érkeztek az országba, amikor más politikai, gazdasági, katonai, történelmi és társadalmi viszonyok voltak, mint az utánuk 500 évre érkező oláhcigányok esetében, akik más jegyeket és hagyományt viselnek a mai napig. Ugyanez vonatkozik a beás cigányokra is.

Megállapítható, hogy a cigányság mindhárom alcsoportjánál a kultúrájuk rendelkezik konstans jegyekkel, de különbözőek is. A három alcsoporti kultúra között nincs és nem is szabad minőségi különbséget tenni, vagyis nem vertikálisan alá- és fölérendelt a kultúrák viszonya, hanem horizontálisan más és más, kiegészítik, szinergizálják egymást. A cigány kulturális autonómia intézményrendszerében a három alcsoport kultúrájának és művészetének egyenjogú és egyenrangú szerepet és lehetőséget kell biztosítani.

A cigányság 85-90 százaléka támogatásra szorul. Az aktív, munkaképes cigányok szintén 85-90 százaléka munkanélküli. A cigány munkavállalók 82-85 százaléka segéd-, illetve betanított munkás, akik sajnos nem rendelkeznek konvertálható tudással, ezért ennek a rétegnek az alkalmazása a legnehezebb és a legbizonytalanabb. Egy cigány családfőre 3,5-szer több „eltartott” jut, mint a többségi társadalom tagjai esetében.

A cigányság 72 százaléka apró településeken, falvakban él, ahol nincs munkalehetőség és nincs infrastruktúra. Ott még a gádzsóknak (gádzsó = nem cigány) is nehéz megélni a hétköznapokat, hát még az agrotechnikai módszereket nem ismerő munkanélküli, sokgyermekes, vagyontalan cigányoknak. A falu előnyeit a cigányság nem tudja a maga javára fordítani, mert nem rendelkezik mezőgazdasági ismerettel, a háztáji gazdálkodást alig tudja elsajátítani. Fontos, hogy a növénytermesztés, a konyhakertészet és az állattenyésztés területén tudjon dolgozni, mert ezáltal a család élelmiszer-ellátása biztosítva lehet.

Én nélkülözhetetlennek tartom – mint régen vidéken – az Aranykalászos és Ezüstkalászos gazdatanfolyamon a részvételt, ahol a cigányember elsajátítja a legalapvetőbb ismereteket. Egyébként nem tud kis- és középvállalkozóvá válni, mert az anyagi háttér előteremtéséhez eddig olyan biztonsági kritériumrendszert állítottak fel a bankok, amellyel a cigány nem rendelkezett.

A cigányság átlagéletkora 8-12 évvel kevesebb, mint a magyar többségi társadalomé. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a magyar nép átlagéletkora az Európai Unió fejlett nyugati lakosai-hoz viszonyítva nyolc évvel kevesebb, akkor a magyarországi cigány például egy francia emberhez viszonyítva 15-16 évvel rövidebb ideig él itt, Európa közepén. A cigányság 0,7 százaléka rendelkezik egyetemi, főiskolai végzettséggel. A probléma a felsőfokú tanulmányokat befejezők között az, hogy elvégezvén iskoláikat, jó esetben ki-ki a végzettségének megfelelő munkakörben tevékenykedik, és válik jó szakemberré, de nagyon sokuk nem vállalja fel cigány származását, nem tevékenykedik cigány közösségekben a cigányokért. Ezáltal a mögöttük maradt testvéreiknek „nyíltan” nem tudnak életmintát szolgáltatni, és nem lesznek cigány érdekérvényesítők. Sok „végzett” cigány hölgy és úr nem a szakmájában helyezkedik el, mert körükben is él az előítélet, és nem kapnak végzettségüknek megfelelő munkahelyi státust, munkát.

Az extenzív, ösztönös cigány érdekvédelmi képviseletet egy intenzív partneri viszonyon alapuló, kellő szaktudású, képzett szakpolitizálási stílusra és érdekvédelmi munkával kell felváltani. A rendszerváltással a cigány elvesztette a kultúráját, szerencsére a mostani kormány gigászi munkával törekszik a cigányság gazdasági, politikai, társadalmi, kulturális helyzetén változtatni. A kormány tisztában van azzal, hogy a kultúra egy nemzetnek, társadalomnak, családnak és személynek hitet, tartást, karaktert, reményt és méltóságot ad. A kultúra a legnagyobb tudatformáló erő.

A cigánysággal szembeni előítélet legkülönbözőbb megnyilvánulási formáit tapasztalhatjuk hazánkban, ennek mérséklésén, illetve teljes megszüntetésén dolgozik a kormány, az ORÖ és a cigány civil társadalom."
Raduly József

Magyar Hírlap
szivacs
Jelzés a moderátornak

(#99) Re: Yo! dog, wazzup, dog? :)
Értékelés:  3
előzmény (#82: csendben) | válasz erre | 2012. augusztus 7. - 14:25
Nem is fognak! Ezek lesznek a Fidesz buktatói!. Nem integrálhatók sehol a világban! Egy családban nevén nevezik a gyereket-Pistike, Lacika, Zolika, Tomika, stb- Kanadában is lejáratják a magyar népet, mert a honi média nem nevezi meg hogy magyar állampolgárságú cigányok az emberkereskedők akik ott börtönbe zárnak.Ez így nem jól van! Ideje lenne már a vajdatalálkozókon is szét nézni, mint az olasz maffia főnökök az ismert filmekből parádéznak, és állam akarnak lenni az államban a "mélyszegénység" csak úgy tükröződik rajtuk. Kedves NAV miből élnek ezek? Vagy irigy vagyok? Lenne itt teendő? Rendőreink a V.mulatóit védték, ezredesi rendfokozattal is. Hát ez van!
omaha
Jelzés a moderátornak
(#98) Re: Yo! dog, wazzup, dog? :)
Értékelés:  1
előzmény (#87: keletiboszi) | válasz erre | 2012. augusztus 4. - 14:40
a cigóknál sokkalta magasabb az arány:

-erőszakos (bűn)cselekmények
-(funkcionális) analfabétizmus
-gyerekgyártásból élés, aztán játékgépezés meg egyéb pénzherdálás, amikor megjön a segély

vannak persze magyarok, akikre ez jellemző, mint ahogy olyan romák is, akik sokkalta jobbak a fenti kategóriáknál, és még ha nem is tudnak jól megélni, akkor is "átveszik" a jobb kultúrát, hiszen a romák "ősi kultúrája" egy kalap sz..r, mégpedig a következő okok miatt. Azok, akik követik ezt a "kultúrát", igen gyakran:

1. a gyerekeiket visszahúzzák, és ostoba, tapló erőszakos kis férgek lesznek már igen hamar, aztán felnőve bűnözők
2. másokban keresik a hibát, önmagukban soha (no ez mondjuk elég szép számmal jellemző a magyarságra is, csak ez a hibakeresés a külföld-magyarság relációra igaz, és kevésbé az egyének vs. mások relációra...)
3. az 1. 2 pont folyományaként nem csupán az a baj, hogy konzerválják a szegénységet, nem hajlandóak tanulni, stb. Hanem az is, hogy az utódaik is ilyenek lesznek, átadják az egészségtelen mentalitást a gyerekeknek, márpedig az ember gyerekkorában a leginkább fogékony a külső behatásokra (épp ezért a média által manipulált társadalom gyerek még, de ez más téma már...)

de a lényeg, hogy a kevés kivétel (akiknek nagyon lehet örülni, sőt pozitív példaként kellene a többi elé állítani) nem "csinál nyarat", akárcsak egy fecske sem

nehéz kitörési lehetőséget találni nekik, hiszen max. a már korábban emlegetett sportolói karrier lehet számukra (kevesek számára) realitás, no persze a "kevesek számára" kitételt nem szabad hangoztatni :) mert a PR értéke elég rossz...
a tanulásban valószínűleg számos hátránnyal bírnak, viszont magyar atléták nem nagyon vannak, ahhoz meg egy pár futócipő elég... nem kell úszni, evezni járni, abban eddig is jók voltunk amúgy is, tehát nehezen lehetne érvényesülni

persze a politikusi pálya is vonzó lehet számukra :)
upgrayeddAKS
Jelzés a moderátornak
(#97) Re: Yo! dog, wazzup, dog? :)
Értékelés:  0
előzmény (#38: ujonc) | válasz erre | 2012. augusztus 4. - 14:23
ez akkor nem lenne butaság, ha:

1. az ivarérett kort csak azok érhetnék el, akik bírják a rabszolgaságot

a romáknál amúgy is a belterjesség (tesók ill. unokatesók "házassága", stb.) csak a betegségekre való hajlamot erősíti (amúgy a %-os arányoddal kb. egyet tudok érteni, de ez erősen szubjektív dolog, és egy genetikus meg tudna győzni engem mondjuk egy 20 vagy akár 30%-os arányról is, mivel csak abból tudok kiindulni, amit tapasztalok a romák esetében).

2. különben az esetek döntő többségében az élsportolók nem genetikai adottságaiknak köszönhetik a sikereiket, hanem a kitartó munkának, jó edzőknek, doppingszereknek, stb. (utóbbit nem fikázásnak szántam, csak mint tényt leszögeztem: a legtöbb élsportoló használ valamilyen erőteljes teljesítményfokozó szert, és itt az erőteljesen van a hangsúly, mert elvileg a koffein is teljesítményfokozó, de én az anabolikus szteroidokra és társaikra gondoltam, meg még ki tudja milyen egyéb szerek léteznek... ezeket ált. edzés és felkészülés közben is használják ill. ha nem tiltott, akkor versenyen is, no meg néha tiltás ellenére is használnak bizonyos szereket)
upgrayeddAKS
Jelzés a moderátornak
(#96) Re: Yo! dog, wazzup, dog? :)
Értékelés:  0
előzmény (#89: josefernando) | válasz erre | 2012. augusztus 1. - 16:59
Volt itt egy másik fórum, elég gyorsan elhalt. "A két hét alatt rend lesz!" Mottóra épült. Ott is leírtam a helyi példákat.

Nem úgy teszek, mintha minden szegény emberre ez lenne a jellemző. De vannak olyan bűncselekmények, amik igenis a szegényebb népcsoportokra a jellemzők. Sőt, szerintem azt mindannyian látjuk, hogy ahogy nő a szegénység (vagy inkább egyenlőtlenség), úgy csökken a morál. Az elmúlt két évben jelentősen rosszabbodtak ezek a statisztikák. Most megváltoztatták a törvényeket, így egy csomó vagyonellenes bűncselekmény csak szabálysértés lesz megint. (Pl.: 50 000 Ft a lopás határa.) Tehát jövőre k..v@ jó lesz majd az ezirányú statisztikai javulás. Kérdem én, Te ezt fogod érezni?

Én a másik fórumban leírtam pár számomra megdöbbentő esetet. Még csak 5 vagy 6 éve élünk itt, de Bp-hez képest ez volt a béke, nyugalom és a becsületesség szigete.

Engem tudod mi döbbentett meg nagyon?! Az utcánkban van egy öreg házaspár. Nyaranta a kiskapuba kiraktak egy széket, egy ládát és abba kiporciózott gyümölcsöket. Döcögős betűkkel rajtuk az ár, mellette a bádogdoboz. (Nem adták olcsón a gyümölcsöt, mindig is drágább volt, mint bármelyik környéki boltban...) És működött. Egészen tavaly nyárig. Tavaly júniusban aztán valaki elvitte a bádogdobozt, meg a következőt is. És itt nincsenek cigányok... Azóta szintén van szék és láda. Nagyobb betűkkel kiírt ár, zárt kapu mögött, be lehet csengetni. És az öregek panaszkodnak, hogy sokkal kevesebb fogy, és válogatnak a vásárlók..., meg panaszkodnak, hogy drága...

Ja, és megszűntek azok a bekerítetlen telkek, ahol veteményeztek még 2-3 éve a tulajdonosaik. Vagy a gyom veri fel őket, vagy kerítést kellett felhúzni drága pénzen. Ugyanis az arra járó nyaralók leszüretelték őket...

Hogy úgy mondjam, alkalom szüli...

Én nem tudom, Pesten ebből mi látszik, mert ott már ez nagyon régóta nincs -, már ez az idill. És ott lehet, a fokozatok nem is látszanak. De itt bizony nagyon is. Ez engem nagyon elkeserít...

És biza a csóró alkeszek ugyanúgy betörnek, mert kell a pénz piára... És az nagy szükség...

Ja, és bocsesz, de most megyek csobbanni egyet a tóba, ha már itt van ingyér a szomszédba... :-)
keletiboszi
Jelzés a moderátornak
(#95) Re: Yo! dog, wazzup, dog? :)
Értékelés:  1
előzmény (#93: keletiboszi) | válasz erre | 2012. augusztus 1. - 16:46
Akár igazad is lehetne,ha nem lett volna az 56-os kivándorlás Kanadába...
Fura módon,akkor nagyon örült Kanada a magyar bevándorlóknak...
Szerinted miért?
Na és még egy apróság: minap leplezték le Kanadában az eddigi legnagyobb emberkereskedő bandát. Hogy micsoda véletlenek!

A minap itthon volt egy mélyszegény elkövető a bűnügyi hírekben (a királyi TV-ben),aki csak a segélyből élt. Szegény 120kiló,kigyúrva,mint állat (nem kubikus alkat!),rajta vagy félmillás tedkó...
A szívem szakadt meg érte!
csendben
Jelzés a moderátornak
(#94) Re: Yo! dog, wazzup, dog? :)
Értékelés:  1
előzmény (#93: keletiboszi) | válasz erre | 2012. augusztus 1. - 16:40
És miért nem hozza haza apa, anya a munkából a pénzt? Miért csak akkor hozta haza, amikor rá volt kényszerítve?
Minek köszönhetőek ezek az előítéletek? Miért utáljuk őket (sokadjára kérdezem)? Miért szorultak a perifériára?
Miért van "hagyománya" a 15 évesen történő gyerekszülésnek? Miért érték ez náluk? Mert ez bizony a kultúrájuk része. És ez a 21. században már nem működik.
josefernando
Jelzés a moderátornak
(#93) Re: Yo! dog, wazzup, dog? :)
Értékelés:  0
előzmény (#82: csendben) | válasz erre | 2012. augusztus 1. - 16:32
Én erre még mindig azt mondom, hogy ez szegénykérdés.

És eddig sajna, sehol sem találtak rá jó megoldást. Nem emlékszem pontosan, de a franciáknál akkor döbbent először a társadalom nagy része, amikor a 80-as évek elején az egyik nagy ún. éhségtüntetésen a táblákon nem az szerepelt, hogy "Munkát! Kenyeret!", hanem már csak az, hogy "Kenyeret!". És mint kiderült, a tüntetők nagy részének, nemhogy a szülei, de már a nagyszülei is munkanélküliek voltak az elmúlt 25 évben... És tulajdonképpen a tüntetők nem is gondolták, hogy ők valaha is munkához tudnak jutni, meg minek is az, ha szerényen, de így is megélnek. (Ja, és itt nem cigányokról beszélünk...)

Ugyanis ott olyan erős volt a szociális háló, hogy a társadalom simán el tudta tartani a 5-10% munkanélkülit. (Ugyanígy Kanadában is. És oda sajna, nemcsak cigányok mentek ki. Bizony előfordult az színmagyarokkal, hogy odakinn cigánynak vallották magukat..., hogy itt amiatt üldözik őket... Még van aki blogot is ír erről, igaz most éppen Angliában vannak. Miután Kanadából kiutasították őket...)

Úgyhogy inkább azon kéne elgondolkodni, hogy egy cégnek meg kell-e venni a Katepillart (vagy hogy hívják azt a mini markolót), vagy támogatni kell őket az államnak abban, hogy alkalmazzon 10 kubikost. Hogy be kell-e zárni egy olyan gyárat, ahol 100 ember dolgozik és évi 40 millió mínuszt termel, hogy tudjuk 80 embernek biztosan nem lesz munkája az elkövetkező 5-6 évben... (Ennek a társadalmi költsége biztosan magasabb, hogy a morális dolgokról ne is beszéljünk...)

Azt valószínűleg mindnyájan aláírjuk, hogy nincs annál rosszabb egy családban, mikor a gyerekek azt látják, hogy a szüleiknek nincs munkájuk. És itt nem csak a pénztelenség a rossz. Hanem nincs meg az a mindennap elindul a munkába... stb. rendszeresség. Tehát nincs példa, amit követni kell. Apa, anya nem hozza haza a melóból a sztorikat, nem szidja a főnököt, a kollégát...

Ja, és ezt írom úgy, hogy a megtakarításaim nagy részét részvényben tartom, ahol kőkeményen a profitot nézem és a cégek nyereségességét...
keletiboszi
Jelzés a moderátornak
(#92) Re: Yo! dog, wazzup, dog? :)
Értékelés:  0
előzmény (#90: josefernando) | válasz erre | 2012. augusztus 1. - 16:24
Egy kis segédanyag ehhez:

link
josefernando
Jelzés a moderátornak
(#91) Re: Yo! dog, wazzup, dog? :)
Értékelés:  0
előzmény (#88: keletiboszi) | válasz erre | 2012. augusztus 1. - 16:10
"
A mi Viktorunk Brüsszelben dolgozik és eljön az ebéd ideje.
Természetesen elit helyre viszik, ahol jól körülnéz.
- Ez a porcelán, gyönyörű. Magyar, ugye? Herendi?
- Nem, ez Stájerország-i porcelán.
- És a csipke! Pazar! Ez magyar,ugye? Halasi?
- Nem, uram, ez brüsszeli csipke.
Viktorka körbenéz, felcsillan a szeme:
- De ott szemben, az a cigány, Ő csak magyar, ugye?
- Nem, az velencei. És tükör…

Forrás: link
csendben
Jelzés a moderátornak
(#90) Re: Yo! dog, wazzup, dog? :)
Értékelés:  0
előzmény (#87: keletiboszi) | válasz erre | 2012. augusztus 1. - 16:09
"a dolgozzanak a parasztok" bizony az ő sajátosságuk, mivel a náluk ez a megnevezés érvényes a társadalom nem cigány tagjaira.
josefernando
Jelzés a moderátornak
(#89) Re: Yo! dog, wazzup, dog? :)
Értékelés:  0
előzmény (#87: keletiboszi) | válasz erre | 2012. augusztus 1. - 16:08
Idősekhez járnak betörni a csóró alkeszek, meg gyerekgyártásból élnek? Kötve hiszem.
Ez a legnagyobb baj, h úgy teszel, mintha minden szegény emberre ez lenne jellemző és kiragadsz negatív példákat a többségi társadalomból, amikor védeni kell a kisebbséget.
Szerinted miért utálja őket mindenki, mindenhol 500 éve? Miért toloncolják haza őket Franciaországból, Olaszországból és Kanadából?
A bőrszínük miatt? Ugyan már, akkor utálnánk az arabokat meg a kínaiakat is. Mégsem tesszük.
Rengeteget tett ez a nép azért, hogy abba a helyzetbe kerüljön, ahol most van.
josefernando
Jelzés a moderátornak
(#88) Re: Yo! dog, wazzup, dog? :)
Értékelés:  1
előzmény (#83: josefernando) | válasz erre | 2012. augusztus 1. - 16:07
A magyar nóták azonban nem azonosak a magyar népzenével. Viszont külföldön azzal azonosítják őket. Az a cigányzene (nóta) a magyar zene...

A magyar nótáknak bizony mind van szerzőjük, rendes, kottázott dallamuk...stb. És semmi közük a népzenéhez. A "Tavaszi szél vizet áraszt" népzene, az "Akácos Út" Nóta, Kalmár Tibor szerzeménye.
keletiboszi
Jelzés a moderátornak
(#87) Re: Yo! dog, wazzup, dog? :)
Értékelés:  0
előzmény (#76: josefernando) | válasz erre | 2012. augusztus 1. - 15:54
Én nem tudom, de nem pucéran szoktam fürdeni a strandon, hanem fürdőruhában! :-) (Pedig minden este lejárok, így nyaranta, ha nem éppen egész nap ott vagyok a szabadnapjaimon...) (Ez tényleg csak direkt félreolvasás volt.)

És szerinted, mi a cigány megélhetési kultúra? Én biza a csóró alkeszeknél ugyanazt látom, amit Te csak a cigányokra alkalmazol... És mi még itt örülhetünk, hogy egyenlőre csak az alkohol a problem, a drog még nem akkora.

Itt senki sem beszélt arról, hogy bárkinek is hozzájuk kéne alkalmazkodni, vagy az ő nem létező társadalmukhoz asszimilálódni. De Te, mindig direkt kiforgatod a másik dolgait, olyasmiket a szájába adva, amire mégcsak nem is célzott; hogy a cigányellenes nézeteid igazát bizonygasd.

Ha pedig jövőképnél tartunk. Én sokkal elkeserítőbbnek tartom ezt a csak, akinek sok pénze van, az ér valamit képet.

Ja, és "a dolgozzanak a parasztok", az bizony nem csak a romák sajátossága. Sajna, a mai fiatalok és gyerekek nagy része úgy gondolja, hogy abból, hogy szép, vagy el tud énekelni 3-4 dalt, abból hosszútávon meg fog tudni élni. És még az a jobbik eset, ha ezt a hazugságot, amit a társadalom sugall, már 19-20 évesen észreveszi. Hidd el, nem egy olyan fiatal felnőttel találkoztam/találkozom, aki 23-24 évesen keres először munkát - inkább kényszerből, mint önszántából, és 18 éves kora óta otthon lebzselt. (Mert a magyar szülei éjt nappallá téve dolgoztak, hogy az ő szép és ki tudja miben tehetséges gyerekük induljon a versenyeken, de ugye nehogy dolgozzon valami fizikai munkát, mert az nem neki való. A fősuliról meg ugye úgy bukott ki, hogy másfél év alatt végzett el egy félévet...) Volt olyan kiscsaj, aki nem hitte el a butikban záráskor, hogy az eladók szoktak felmosni... Mert ő azt otthon sem szokta...(Ez kivételesen egy barátnőm tapasztalata.)
keletiboszi
Jelzés a moderátornak
(#86) Re: Yo! dog, wazzup, dog? :)
Értékelés:  0
előzmény (#77: keletiboszi) | válasz erre | 2012. augusztus 1. - 15:36
link

Úgy látszikAngli,Franciaország,Olaszorság után Kanada is kezd rájönni,hogy mi is a cigányság igazi gondja...

(ingyenes gyerekfogorvosi ellátás.mielőtt másra gondolna valaki! :- ) )
csendben
Jelzés a moderátornak
(#85) Re: Yo! dog, wazzup, dog? :)
Értékelés:  0
előzmény (#84: josefernando) | válasz erre | 2012. augusztus 1. - 15:31
Akkor most Te is nézd meg!

link
csendben
Jelzés a moderátornak
(#84) Re: Yo! dog, wazzup, dog? :)
Értékelés:  0
előzmény (#82: csendben) | válasz erre | 2012. augusztus 1. - 15:29
"2, az eddíg alkalmazott eszközök és módszerek nem váltak be.... "

Ami ugye a szegénység problémájaként kezelte és ezért ész nélkül tolta oda a milliárdokat.
josefernando
Jelzés a moderátornak
(#83) Re: Yo! dog, wazzup, dog? :)
Értékelés:  0
előzmény (#79: gbaker) | válasz erre | 2012. augusztus 1. - 15:28
Pontosan. A cigány zene a ceglédikannás dik-dik-dik-es fos.
Amit a cigány zeészek játszanak azok magyar nóták.
josefernando
Jelzés a moderátornak
(#82) Re: Yo! dog, wazzup, dog? :)
Értékelés:  1
előzmény (#73: keletiboszi) | válasz erre | 2012. augusztus 1. - 15:27
"Eddig is mindig azt akarták és sehogyan sem sikerült."

Ebből két dolog következik:
1, a szándék megvolt (sok milliárdjába került az országnak!"
2, az eddíg alkalmazott eszközök és módszerek nem váltak be....

csendben
Jelzés a moderátornak
(#81) Re: Yo! dog, wazzup, dog? :)
Értékelés:  0
előzmény (#77: keletiboszi) | válasz erre | 2012. augusztus 1. - 15:24
Na várjál azért. Ahogy korábban írtam, a magyar kultúra nem tartalmaz olyan elemeket, amiket a külföldi kultúra nem fogad el. Ezért sokkal inkább nevezhetjük integrációnak. Nem foglalkozik vele, h kalocsai mintás ruhában jársz, vagy csípősen eszed a halászlevet.
Az már sokkal inkább gondot jelentene, h ha a boldoguláshoz vezető utat nem a munka és a tanulás árán képzelné el, hanem az ügyeskedés és a bűnözői életmód segítségével.
Úgy gondolom, h egy társadalom addig képes együtt élni más kisebbség eltérő kulturális elemeivel, amíg azt hasznosnak ítéli meg (ilyenkor sok esetben magévá is teszi azt), illetve ha nem származik kára belőle.
A cigány megélhetési kultúra sajátságait nézve az utóbbi sajnos nem mondható el.
josefernando
Jelzés a moderátornak

1 [2] [3] [4] [5]